Szvetnik Joachim Általános Iskola
NAPELEM MONITOR

VÁLASZTÁS 2016.10.02.
VÁLASZTÁS 2014

IVÓVÍZ

WEBKAMERÁK
TOVÁBBI OLDALAINK

 


 

Jánoshalma - Mélykút Ivóvízminőség javító Önkormányzati Társulás

MEGHÍVÓ 03.15.
MÉLYKÚTI NAPOK

Mélykúti Napok 2017
  
Mélykúti Napok Programja

ÖNKORMÁNYZATI PÁLYÁZATOK

ÖNKORMÁNYZATI TÁJÉKOZTATÓ
Önkormányzati tájékoztató 2017/12

 ÖNKORMÁNYZATI TÁJÉKOZTATÓ 2017/12

Elõzõ számok >>>
CSALÁD ÉS HELYTÖRTÉNETI KUTATÁS
JÁNOSHALMI K. EÜ. KÖZPONT
Jánoshalmi Kistérségi Eü. Központ
TESTVÉRTELEPÜLÉSEK
Testvértelepülési találkozók
ONLINE LÁTOGATÓK
KEZDŐLAP arrow MÉLYKÚT VÁROS
Mélykút története PDF Nyomtatás

Az eddigi adatok alapján Mélykút az 1572-es kamarai összeírásban szerepel először. Az ez előtti időről csak feltételezések vannak. A történelem szerint a Duna – Tisza közét a szarmata jazigok népesítették be. Krisztus születése idején már itt laktak. Priszkosz rétor – 448-ban, mikor Attilánál követségben járt – a Duna-Tisza közét homokpusztaságnak mondta, az mégsem volt lakatlan. Attila halála (453) után az avarok megjelenéséig (568) a gepidák e folyóköz urai. Az avarok uralmát Nagy Károly töri meg (778-791 és 799-803 között) és szétszórja őket. Ekkor szűnt meg a Kárpát-medence etnológiai egysége. Különböző szláv elemek rajzottak szerteszét. Ekkor következett a IX. században a honfoglalás. Így a jazigok után a hunok és az avarok is lakták a Duna-Tisza közét. A honfoglaló magyarok nem népesítették be, a folyók közét legelőnek használták. Ezért a királyi rendelkezések folytán az Alföldre, mint baromjárásul szolgáló területre Szent Lászlótól IV. Béla idejéig besenyők és kunok települtek három hullámban: 1091-92-ben először főleg a Jászságot népesítik be, 1122-ben már többen kerülnek ide, de legjelentősebb a harmadik, amikor főleg és csaknem kizárólagosan az Alföldet népesítik be. Az alföldi kun település Szabadka-Szeged déli határvonalától föl Lacháza vonaláig terjedt, és csaknem az egész Homokhátságot magában foglalta. E területen a kunok fokozatosan olvadtak be a magyarságba. Így a Duna-Tisza köze a XIV. század derekára már elég sűrűn lakott hely. A törökdúlás ezt a területet sanyargatta legjobban, 1550 körül behódoltatva, feldúlva csaknem teljesen elpusztítva. A török kiűzése utáni első ismert összeírás 1699-ben bemutatja, hogy a községet 21 adófizető polgár és 5 fiú lakja. A lakosság inkább állattenyésztő mint földművelő. E kis létszámú település a Rákóczi szabadságharc idején újra elnéptelenedett. A XVIII. század második évtizedében új letelepülők jöttek a történelmi Magyarország északi, keleti, nyugati megyéiből. Az 1729-es oklevél már pagus, lakott helynek tünteti fel. 1734. július 30-án Patacsics érsek főpásztori körútja és vistatioja során Mélykútra érkezik. Ez az első komolyabb okirat, amely beletekint a község életébe, ugyanakkor némi utalást is ad a múltra. Megszenteletlen, kb.50 font súlyú harangja a templom mellett egy törzsön függött. Patrónusa ismeretlen, noha néhány év múlva az akkori földbirtokos, a Grassalkovich család minden vita nélkül vállalta a cím mellett a terheket is. E sárral kevert sövényszerű falú, de nádfödeles és padlás nélküli kápolna a Szentháromság tiszteletére épült. A néphagyomány szerint Szentháromságnak nevezett templom, s ezzel kapcsolatosan a török idők alatti Mélykút a ma ún. Kápolna-hegyen és környékén volt. Az 1728-29 – ben újonnan települő község magja a Szt. Bertalan-templom volt. A templom a ma beépített ún. belteri_templomÖreg-temető helyén volt. A Czobor család kihalta után 1750-ben birtoka gróf Grassalkovich tulajdonába ment át. Grassalkovich a náddal fedett kápolna helyébe szép templomot emeltetett. A jelenlegi templom alapját 1761-ben rakták le, ezzel a község új központi magot kapott. Az idők folyamán a fejlődés ehhez alakult, ezért a község régi arculatát teljesen megváltoztatva a maivá alakította át. 1768. július 30-ra lett egészen kész a templom, de a hívek már 1764-től kezdve használták, annál is inkább, mert 1760-tól a szabadkai barátok vezetése alatt újból adminisztratúra lett. A régi templomból ma már csak a torony, a karzat meg a kőfal van meg. A régi oltárszobrok és az oltár egyéb részei a templom kriptájába kerültek. Az oltárképet is újjal cserélték fel: az új oltárképet dr. Zgama Károly plébános festette a budapesti Oberhauer céggel. Az oltárkép Szent Joachimot ábrázolja, térdén a kis Szűz Máriával. Mária a kezében almát tart, s a kép felett a következő felirat olvasható: „Potens in terra erit semen eius.” (’Hatalmas lesz a Földön az ő utóda.’) A továbbiakban a község arculatát a templom formálja. Kiemelkedő dombra építették, így alkalmas központ lett. Azzal pedig, hogy északi sarkába a plébánia lakot építették, a déli sarkon pedig a községházát, két pólus keletkezett, melyek a további települőket magukhoz vonzották.