Szvetnik Joachim Általános Iskola
NAPELEM MONITOR

E-ÜGYINTÉZÉS
VÁLASZTÁS 2018.04.08.
TOVÁBBI OLDALAINK

 

ÖNKORMÁNYZATI TÁJÉKOZTATÓ
Önkormányzati tájékoztató 2018/04

 ÖNKORMÁNYZATI TÁJÉKOZTATÓ 2018/04

Elõzõ számok >>>
TESTVÉRTELEPÜLÉSEK
ONLINE LÁTOGATÓK
Testvértelepülési találkozók
Ifjúsági Lelkisegélyszolgálat
JÁNOSHALMI K. EÜ. KÖZPONT
Jánoshalmi Kistérségi Eü. Központ
CSALÁD ÉS HELYTÖRTÉNETI KUTATÁS
WEBKAMERÁK
document.write(unescape("%3C%69%6D%67%20%73%72%63%3D%22%68%74%74%70%3A%2F%2F%6F%6E%6C%69%6E%65%63%61%6D%65%72%61%2E%6E%65%74%2F%63%61%6D%65%72%61%73%5F%72%6F%6F%74%2F%6F%66%66%6C%69%6E%65%2F%6F%66%66%6C%69%6E%65%2E%6A%70%67%22%20%6E%61%6D%65%3D%22%77%65%62%63%61%6D%6D%65%6C%79%6B%75%74%74%65%6D%70%6C%6F%6D%6B%69%63%73%69%22%20%77%69%64%74%68%3D%22%32%34%30%22%20%68%65%69%67%68%74%3D%22%31%38%30%22%20%62%6F%72%64%65%72%3D%22%30%22%20%69%64%3D%22%77%65%62%63%61%6D%6D%65%6C%79%6B%75%74%74%65%6D%70%6C%6F%6D%6B%69%63%73%69%22%20%2F%3E%0A%20%20%20%20%3C%73%63%72%69%70%74%20%74%79%70%65%3D%22%74%65%78%74%2F%6A%61%76%61%73%63%72%69%70%74%22%20%6C%61%6E%67%75%61%67%65%3D%22%4A%61%76%61%53%63%72%69%70%74%22%3E%0A%09%6E%65%77%49%6D%61%67%65%6D%65%6C%79%6B%75%74%74%65%6D%70%6C%6F%6D%6B%69%63%73%69%20%3D%20%6E%65%77%20%49%6D%61%67%65%28%29%3B%0A%09%66%75%6E%63%74%69%6F%6E%20%4C%6F%61%64%6E%65%77%49%6D%61%67%65%6D%65%6C%79%6B%75%74%74%65%6D%70%6C%6F%6D%6B%69%63%73%69%28%29%0A%09%7B%0A%09%76%61%72%20%75%6E%69%71%75%65%20%3D%20%6E%65%77%20%44%61%74%65%28%29%3B%20%64%6F%63%75%6D%65%6E%74%2E%69%6D%61%67%65%73%2E%77%65%62%63%61%6D%6D%65%6C%79%6B%75%74%74%65%6D%70%6C%6F%6D%6B%69%63%73%69%2E%73%72%63%20%3D%20%6E%65%77%49%6D%61%67%65%6D%65%6C%79%6B%75%74%74%65%6D%70%6C%6F%6D%6B%69%63%73%69%2E%73%72%63%3B%0A%09%6E%65%77%49%6D%61%67%65%6D%65%6C%79%6B%75%74%74%65%6D%70%6C%6F%6D%6B%69%63%73%69%2E%73%72%63%20%3D%20%22%68%74%74%70%3A%2F%2F%39%31%2E%31%33%37%2E%31%34%32%2E%31%3A%31%35%31%2F%73%6E%61%70%73%68%6F%74%2E%63%67%69%3F%75%73%65%72%3D%75%73%65%72%26%70%77%64%3D%76%69%73%69%74%6F%72%3B%3F%74%69%6D%65%3D%22%20%2B%20%75%6E%69%71%75%65%2E%67%65%74%54%69%6D%65%28%29%3B%0A%09%7D%0A%09%0A%09%66%75%6E%63%74%69%6F%6E%20%49%6E%69%74%69%61%6C%49%6D%61%67%65%6D%65%6C%79%6B%75%74%74%65%6D%70%6C%6F%6D%6B%69%63%73%69%28%29%0A%09%7B%0A%09%76%61%72%20%75%6E%69%71%75%65%20%3D%20%6E%65%77%20%44%61%74%65%28%29%3B%0A%09%6E%65%77%49%6D%61%67%65%6D%65%6C%79%6B%75%74%74%65%6D%70%6C%6F%6D%6B%69%63%73%69%2E%6F%6E%6C%6F%61%64%20%3D%20%4C%6F%61%64%6E%65%77%49%6D%61%67%65%6D%65%6C%79%6B%75%74%74%65%6D%70%6C%6F%6D%6B%69%63%73%69%3B%20%6E%65%77%49%6D%61%67%65%6D%65%6C%79%6B%75%74%74%65%6D%70%6C%6F%6D%6B%69%63%73%69%2E%73%72%63%20%3D%20%22%68%74%74%70%3A%2F%2F%39%31%2E%31%33%37%2E%31%34%32%2E%31%3A%31%35%31%2F%73%6E%61%70%73%68%6F%74%2E%63%67%69%3F%75%73%65%72%3D%75%73%65%72%26%70%77%64%3D%76%69%73%69%74%6F%72%3B%3F%74%69%6D%65%3D%22%20%2B%20%75%6E%69%71%75%65%2E%67%65%74%54%69%6D%65%28%29%3B%0A%09%64%6F%63%75%6D%65%6E%74%2E%69%6D%61%67%65%73%2E%77%65%62%63%61%6D%6D%65%6C%79%6B%75%74%74%65%6D%70%6C%6F%6D%6B%69%63%73%69%2E%6F%6E%6C%6F%61%64%3D%22%22%3B%0A%09%7D%0A%09%0A%09%66%75%6E%63%74%69%6F%6E%20%53%61%66%65%53%74%61%72%74%6D%65%6C%79%6B%75%74%74%65%6D%70%6C%6F%6D%6B%69%63%73%69%28%29%0A%09%7B%0A%09%73%65%74%54%69%6D%65%6F%75%74%28%22%53%61%66%65%53%74%61%72%74%6D%65%6C%79%6B%75%74%74%65%6D%70%6C%6F%6D%6B%69%63%73%69%28%29%22%2C%20%33%30%30%30%29%20%2F%2F%73%61%66%65%20%72%65%66%72%65%73%68%0A%09%49%6E%69%74%69%61%6C%49%6D%61%67%65%6D%65%6C%79%6B%75%74%74%65%6D%70%6C%6F%6D%6B%69%63%73%69%28%29%3B%0A%09%7D%0A%09%53%61%66%65%53%74%61%72%74%6D%65%6C%79%6B%75%74%74%65%6D%70%6C%6F%6D%6B%69%63%73%69%28%29%3B%20%0A%09%0A%20%20%20%20%3C%2F%73%63%72%69%70%74%3E"));

Jánoshalma - Mélykút Ivóvízminőség javító Önkormányzati Társulás


 

KEZDŐLAP arrow MÉLYKÚT VÁROS
Mélykút története PDF Nyomtatás

Az eddigi adatok alapján Mélykút az 1572-es kamarai összeírásban szerepel először. Az ez előtti időről csak feltételezések vannak. A történelem szerint a Duna – Tisza közét a szarmata jazigok népesítették be. Krisztus születése idején már itt laktak. Priszkosz rétor – 448-ban, mikor Attilánál követségben járt – a Duna-Tisza közét homokpusztaságnak mondta, az mégsem volt lakatlan. Attila halála (453) után az avarok megjelenéséig (568) a gepidák e folyóköz urai. Az avarok uralmát Nagy Károly töri meg (778-791 és 799-803 között) és szétszórja őket. Ekkor szűnt meg a Kárpát-medence etnológiai egysége. Különböző szláv elemek rajzottak szerteszét. Ekkor következett a IX. században a honfoglalás. Így a jazigok után a hunok és az avarok is lakták a Duna-Tisza közét. A honfoglaló magyarok nem népesítették be, a folyók közét legelőnek használták. Ezért a királyi rendelkezések folytán az Alföldre, mint baromjárásul szolgáló területre Szent Lászlótól IV. Béla idejéig besenyők és kunok települtek három hullámban: 1091-92-ben először főleg a Jászságot népesítik be, 1122-ben már többen kerülnek ide, de legjelentősebb a harmadik, amikor főleg és csaknem kizárólagosan az Alföldet népesítik be. Az alföldi kun település Szabadka-Szeged déli határvonalától föl Lacháza vonaláig terjedt, és csaknem az egész Homokhátságot magában foglalta. E területen a kunok fokozatosan olvadtak be a magyarságba. Így a Duna-Tisza köze a XIV. század derekára már elég sűrűn lakott hely. A törökdúlás ezt a területet sanyargatta legjobban, 1550 körül behódoltatva, feldúlva csaknem teljesen elpusztítva. A török kiűzése utáni első ismert összeírás 1699-ben bemutatja, hogy a községet 21 adófizető polgár és 5 fiú lakja. A lakosság inkább állattenyésztő mint földművelő. E kis létszámú település a Rákóczi szabadságharc idején újra elnéptelenedett. A XVIII. század második évtizedében új letelepülők jöttek a történelmi Magyarország északi, keleti, nyugati megyéiből. Az 1729-es oklevél már pagus, lakott helynek tünteti fel. 1734. július 30-án Patacsics érsek főpásztori körútja és vistatioja során Mélykútra érkezik. Ez az első komolyabb okirat, amely beletekint a község életébe, ugyanakkor némi utalást is ad a múltra. Megszenteletlen, kb.50 font súlyú harangja a templom mellett egy törzsön függött. Patrónusa ismeretlen, noha néhány év múlva az akkori földbirtokos, a Grassalkovich család minden vita nélkül vállalta a cím mellett a terheket is. E sárral kevert sövényszerű falú, de nádfödeles és padlás nélküli kápolna a Szentháromság tiszteletére épült. A néphagyomány szerint Szentháromságnak nevezett templom, s ezzel kapcsolatosan a török idők alatti Mélykút a ma ún. Kápolna-hegyen és környékén volt. Az 1728-29 – ben újonnan települő község magja a Szt. Bertalan-templom volt. A templom a ma beépített ún. belteri_templomÖreg-temető helyén volt. A Czobor család kihalta után 1750-ben birtoka gróf Grassalkovich tulajdonába ment át. Grassalkovich a náddal fedett kápolna helyébe szép templomot emeltetett. A jelenlegi templom alapját 1761-ben rakták le, ezzel a község új központi magot kapott. Az idők folyamán a fejlődés ehhez alakult, ezért a község régi arculatát teljesen megváltoztatva a maivá alakította át. 1768. július 30-ra lett egészen kész a templom, de a hívek már 1764-től kezdve használták, annál is inkább, mert 1760-tól a szabadkai barátok vezetése alatt újból adminisztratúra lett. A régi templomból ma már csak a torony, a karzat meg a kőfal van meg. A régi oltárszobrok és az oltár egyéb részei a templom kriptájába kerültek. Az oltárképet is újjal cserélték fel: az új oltárképet dr. Zgama Károly plébános festette a budapesti Oberhauer céggel. Az oltárkép Szent Joachimot ábrázolja, térdén a kis Szűz Máriával. Mária a kezében almát tart, s a kép felett a következő felirat olvasható: „Potens in terra erit semen eius.” (’Hatalmas lesz a Földön az ő utóda.’) A továbbiakban a község arculatát a templom formálja. Kiemelkedő dombra építették, így alkalmas központ lett. Azzal pedig, hogy északi sarkába a plébánia lakot építették, a déli sarkon pedig a községházát, két pólus keletkezett, melyek a további települőket magukhoz vonzották.

 
FOTÓ GALÉRIA