Szvetnik Joachim Általános Iskola
NAPELEM MONITOR

E-ÜGYINTÉZÉS
TOP pályázatok
VÁLASZTÁS 2018.04.08.
TOVÁBBI OLDALAINK

 

ÖNKORMÁNYZATI TÁJÉKOZTATÓ
Önkormányzati tájékoztató 2018/09

 ÖNKORMÁNYZATI TÁJÉKOZTATÓ 2018/09

Elõzõ számok >>>
TESTVÉRTELEPÜLÉSEK
ONLINE LÁTOGATÓK
Jelenleg 8 vendég olvas minket
Testvértelepülési találkozók
Ifjúsági Lelkisegélyszolgálat
JÁNOSHALMI K. EÜ. KÖZPONT
Jánoshalmi Kistérségi Eü. Központ
CSALÁD ÉS HELYTÖRTÉNETI KUTATÁS

Jánoshalma - Mélykút Ivóvízminőség javító Önkormányzati Társulás


 

KEZDŐLAP arrow PÁLYÁZATOK arrow TOP PÁLYÁZATOK arrow TOP_3.1.1._16
TOP_3.1.1._16
TOP_3.1.1._16 Buszmegálló áthelyezése Mélykút központjában PDF Nyomtatás
Írta: Administrator   
2018. augusztus 15. szerda 10:38

 

 

TOP_3.1.1._16 Buszmegálló áthelyezése Mélykút központjában

Projekt azonosító: TOP-3.1.1-16-BK1 –
Támogatást igénylő neve: MÉLYKÚT VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
Projekt helyszíne:
A projekt kezdete: 2018.01.01.
A projekt fizikai befejezésének tervezett napja: 2019.12.31.
A Projekt összköltsége: 60.000.000 Ft.
A projekt támogatása 100 % -os finanszírozású.

A projekt helyi esélyegyenlőségi programhoz való illeszkedése:

Projekt tényleges célja:

A projekt általános célja, hogy olyan komplex közlekedésfejlesztési intézkedéscsomag valósuljon meg, amely megteremti és erősíti a fenntartható fejlődés feltételeit Mélykút centrumában.

A beruházás a szén-dioxid kibocsátás csökkentésével hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az élhető településközpont, a rendezett városkép kialakításához, s elősegíti a lakók számára a társadalmi szempontból is erőforrás hatékonyabb és hasznosabb közlekedési módok választását.

A projekt konkrét célja, hogy Mélykút városközpontban jelenleg a Petőfi téren található buszmegálló áthelyezésre kerüljön egy hasonlóan frekventált, ám kihasználatlanabb és a forgalom lebonyolítása, csillapítása, az élhető környezet biztosítása szempontjából sokkal logikusabb és hatékonyabb helyszínre. 

A projekt előzményei és keretei:

Mélykút térségi kapcsolatai és közlekedése: Mélykút város Bács- Kiskun megye délkeleti részén, a Felső-Bácska északi peremén a jánoshalmi kistérségben és járásban helyezkedik el, a Dél Magyarország egyik fő ütőerét képező 55-ös fő közlekedési és a Budapest- Szabadka vasúti fővonalhoz kapcsolódó Kiskunhalas- Baja szárnyvonalon fekszik.

A várost átszelő utak még: 5312. jelzésű összekötő út: Kalocsát köti össze Bácsalmással Jánoshalmán keresztül, 5502. jelzésű összekötő út Csikéria felé.

A megyeközponttól, Kecskeméttől 80 km-re, Szegedtől 65 km-re, Bajától 38 km-re, Kiskunhalastól 32 km re, Jánoshalmától 11 km-re, Bácsalmástól pedig 15 km-re fekszik. Határ közeli városként egy nemzetközi és egy kishatárközi határátkelő biztosít átjárást a határon túli gazdasági és turisztikai kapcsolatok biztosítására. Lakóinak száma jelenleg 5200 fő körül van, ezzel a Bácskai rész Baja, Jánoshalma és Bácsalmás utáni negyedik legnagyobb települése.

A településhez tartozik az 55. sz. főút mellett, Szeged felé 4,5 km távolságra található 132 fő lakónépességgel rendelkező Öregmajor. Mélykútról közvetlen buszjárattal érhetők el az alábbi települések: Bácsalmás, Baja, Balotaszállás, Kisszállás, Mátételke, Tataháza,

Csávoly, Felsőszentiván, Rém, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Kiskunhalas, Orosháza, Szeged, Mórahalom, Bátaszék, Bonyhád, Hajós, Jánoshalma, Borota, Kalocsa, Kaposvár, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Miske, Mohács, Nagykanizsa, Pécs, Szekszárd, Zalaegerszeg valamint ezek útvonalán eső települések.

A legközelebbi települések Kisszállás, Tataháza és a járási központ Jánoshalma, 15 perc menetidővel elérhetőek busszal. A nagyobb városok közül Baja 45 perc, Kiskunhalas 1 óra, Szeged 1 óra 20 perc átszállás nélkül átlagosan tömegközlekedéssel.

Helyi járat nincs. Hivatásforgalmi ingázás bemutatása: A KSH 2011-ben tarott népszámlálási statisztikájából lehet következtetéseket levonni a település hivatásforgalmi ingázási szokásairól. Ennek megfelelően körülbelül 1150 fő foglalkoztatott dolgozott helyben, az akkor népesség 22%-a. Közel 400 fő aktív munkakörű más településre járt át dolgozni, illetve a környező településekről is mintegy 200 munkavállaló érkezett Mélykútra munkát vállalni. Azaz a településen érintett aktív korúak közel 40%-a érinett hivatásforgalmi ingázással, mely többnyire busszal történik.

Továbbtanulási lehetőség hiányában legalább 100 fiatal ingázik napi szinten Jánoshalmára, Kiskunhalasra illetve Bácsalmásra, többen Baján vagy Szegeden tanulnak. A KSH 2011-es Népszámlálási adatainak a foglalkoztatottak munkahelyre közlekedés módja szerinti megbontása alapján a jánoshalmai térségre általánosan elmondható, hogy a munkába közlekedők 48%-a közlekedett gyalogszerrel vagy kerékpárral. Ugyanerre a célra tömegközlekedést átlagosan a lakosság 9%-a használt. Tehát a lakosság több, mint fele környezeti szempontból fenntartható módon közlekedett már akkor is, 32% autóval, megközelítőleg 8% motorral. Átlagosan a járásban a munkába közlekedők 6%-a két- háromféle járművet is használt, átszállt egy nap. A naponta ingázók jelentős része Mélykúton 30 évnél idősebb a statisztikák alapján. A buszjáratok kihasználtságát az is bizonyítja, hogy Mélykúton körülbelül minden 4. lakos rendelkezett 2014-ben gépjárművel. Ez az arány csak kismértékben tért el a járásközponti értéktől, viszont jelentősen elmaradt a megyei átlagtól.

A megyeszékhelyen Kecskeméten ugyanebben az évben 355 gépjármű jutott 1000 lakosra. A településen 5 buszmegálló található (+1 Öregmajor centrumában), a Petőfi téri buszállomás áthelyezése már régóta terve a városvezetésnek, amelyet a Kossuth utca – Nagy utca sarkára kívánnak telepíteni a Területi Operatív Program keretében lehívható forrásból. Emellett a Szvetnik Joachim Általános Iskola Petőfi téri oldalát sétálóutcává kívánják alakítani. Az Önkormányzat célul tűzte ki a közösségi terek magasabb szintű kihasználását a lakosság környezettudatosságának növelése érdekében, ehhez a pályázati források településre vonzását, s ezek bevonásával a környezet és a természet védelmét.

A település lakossága számára a távolsági buszközlekedés és a vasúti közlekedés is biztosított, ám előzetes lakossági felmérés szerint a válaszadók 48%-a csupán elégségesre értékelte a tömegközlekedést, míg 32%-uk is csak közepes minősítést adott. Összességében a parkolóhelyek száma is bővítést igényel. A városban csak néhány helyen van épített parkoló, így az áthelyezésre kerülő buszmegállónál, az általános iskolánál és a Petőfi téren indokolt újabb parkolóhelyek kialakítása. A jelenleg közterületeken lévő faházas építmények közterületi engedélyének felmondásával a település képének javítása, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése lenne a cél. A buszmegálló áthelyezését eredetileg a buszmegálló épületével együtt, tehát épületegyüttes tervezésével az 55-ös főút Nagy utcai szakaszán kívánták megvalósítani. Végül az ésszerűség és költséghatékonyság követelményeit figyelembe véve az 55-ös főúttal szembeni Nagy utcai szakaszon lesznek parkolók kialakítva, illetve az 55-ös főúttal szembeni Kossuth Lajos utcai szakaszon kerül sor buszmegállópár, buszöböl kialakítására. A buszmegálló kiépítése fontos, mert fentebbi számadatokból adódóan sokan használják a buszt, mint tömegközlekedési eszközt, jelentős az ingázók és átutazók száma.

A buszmegálló helyzete:
A buszmegálló a régi helyén nem maradhat, mivel veszélyezteti a közlekedés biztonságát. A buszmegálló közvetlen közelében van az általános iskola bejárata, valamint az óvoda. A buszforgalom igen jelentős, az úttest elég szűk, ezért gyakran torlódások vannak, ami eléggé balesetveszélyes és leginkább a gyermekek közlekedését veszélyezteti. Jelenlegi helyén az Általános Iskola szomszédságában áll, valamint a posta, takarékszövetkezet is itt található. Ésszerűbb és biztonságosabb olyan buszfordulót kialakítani a Kossuth utca mentén a 705-ös helyrajzi számon, amelynél kevesebb az esélye egy baleset bekövetkezésének, és amely nem hat rombolóan a Petőfi téri park látképére és az általános iskola környezetére, legyünk csak figyelemmel a zajártalomra vagy a levegőszennyezésre, valamint a gyermekek védelmére. A fejlesztés helyszíne biztosítja az utazók számára a könnyed megközelíthetőséget, parkolási lehetőséget, a könnyed le- és felszállást egy helyen, valamint az autóbuszok számára a megfordulási, várakozási lehetőséget, és ennek ellenére nem akadályozza a forgalmat.

Ez a projekt megalapozza azt, hogy: a TOP-2.1.2. pályázat keretén belül tervezzük a település központjának komplex megújítását, rekonstrukcióját, amelynek folyamodványaként tervezzük a Petőfi tér ezen szakaszának közúti közlekedés előli lezárását, itt terveink szerint csak gyalogos közlekedés lenne (plusz gépkocsi parkolás). Ez az iskolás és óvodás gyermekek számára a biztonságos közlekedésének feltételeit teremti meg. Műszaki- szakmai tartalom: A felhívás 3.1.1. C) a) pontjában rögzített közúti közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése intézkedéscsoporton belül forgalmi épületek, forgalmi pálya fejlesztése történik meg buszmegállópár kialakításával, amelyhez kapcsolódik az utasok leszállítását szolgáló előírás szerinti autóbusz megálló, utasváró, peron és akadálymentes járdakapcsolat megvalósítása. 2016. május 3-án jogerőssé vált BK/UO/132/3/2016. számon a projektelem megvalósítására szóló építési engedély.

A buszmegállópár a Kossuth u- Nagy u. csomópont környezetében, a 705. hrsz-en valósul meg. A tervezett megállópár mindkét végével csatlakozik a Kossuth utcai útburkolathoz és teljes egészében az Önkormányzat területén valósul meg. Az autóbuszmegálló teljes területe bazaltzúzalékos betonburkolat. A peronszigetek hossza 18,0m, szélessége 2,25 m. A peronszigetek burkolata sárga színű kiselemes betonburkolat.

A vakok és gyengén látók segítésére vörös színű taktilis vezetősávok kialakítása tervezett. Az akadálymentesítés mindenhol biztosított, a tervezett kialakítások megfelelnek az akadálymentesítés követelményeinek, szintkülönbség nincs. A tervezési területen üzemel közvilágítás, így belső világítás nincs tervben.

Fotók itt megtekinthetők.

 

 

 

Utolsó frissités ( 2018. augusztus 15. szerda 11:26 )
 
FOTÓ GALÉRIA